Milánói dóm homlokzatrészletének helyreállítási terve

/Erasmus hallgatói terv, Poltecnico di Milano, 2003-2004/

Jelen tanulmány törzsanyagát a 2003-04-es tanévben készítettem erasmusos diákként a Politecnico di Milano, Facoltá di Architettura Civile, Milano Leonardo építészkaron a prof. Stefano della Torre vezette „Laboratorio di Restauro” c. tantárgy keretén belül. A tanulmány elkészítésében részt vett még: Gonca Arik, Yelda Gin és Silvia Bootello. A féléves tárgy feladata az éppen restaurálás alatt álló Milánói Dóm egy homlokzatrészlete volt. Ennek a részletnek készült el egy geometriai,- anyag,- degradáció-felmérése és helyreállítási terve az anyaghibákat leíró olasz szabványkönyv  (Normal 1/88) alapján. A feladat elkészítéséhez hagyományos eszközök (mérőszalag, fényképezőgép, szintező stb.) álltak rendelkezésre, de a tantárgy során bemutatásra kerültek a korszerű technikák is. A munka menete: szervezett „műhelylátogatási” alkalmak során homlokzatfelmérés, fotódokumentáció készítése, valamint a folyó munkálatok megtekintése. A szerzett tapasztalatok és konzultáció segítségével helyreállítási terv készítése. A terv műszaki leírásból és tervlapokból állt. A tervlapok a homlokzat felméréséből (geometriai, anyag, degradáció, beaqvatkozási) 1/20-as méretarányban (jelen tanulmányban kicsinyítve, méretarány nélkül szerepel), és egy ezekhez kapcsolódó, beavatkozási típusok pontos mikéntjét leíró u.n. „schedekből”, „cédulákból” állnak. A tanulmányban szereplő szakkifejezések, anyaghiba-meghatározások többnyire szó szerinti fordítások.    

A milánói dóm építéstörténete

1386-1404

A Dóm építését 1386-ban Antonio da Saluzzo érsek utasítására kezdték el, lombard-gótikus stílusban.  1387 végén Gian Galeazzo Visconti herceg utasítást ad a követendő stílusirányzat megváltoztatásara, azt nemzetközi gótikára módosítva, egyúttal a Dómműhely rendelkezésére bocsátja a candogliai márványbányákat. Az építés a két sekrestyével és az apszissal kezdődött. A márványból készülő katedrálist gazdag ornamentika és rengeteg szobor díszítette, aminek elkészítésére egész Európából áramlottak ide a mesterek. A Dóm építését azonban végig és kizárólag az erre igen büszke milánói lakosok finanszírozták. Visconti herceg halálakor a sekrestyén és az apszison kívűt elkészült a kórus és a presbitérium területe az oszlopokkal, azok fejezete és a hozzájuk kapcsolódó keresztboltozatok, valamint kívül az első torony, amit Marco Carellinek a Dóm egyik nagy támogatójának dedikáltak.

XVI. század

1415 körül a Dóm szerkezeti építése az apszis területe felől a keresztház felé haladt tovább egészen a főhajó első két boltmezőjéig. Középen a négyezeti toronynak csak a helye készült el. A gótikában egyedülálló, hatalmas oszlopfejezeteket próféták és szentek alakjai díszítették. Az első ablaküvegek (nem maradtak fenn) az északi sekrestyére készültek,  a század közepétől készült el az apszis három nagy, díszes ablaküvege, valamint hét másik oldalsó ablaküvegezés, a lombard iskola szép példái. Évtizedeken át tartó viták, és több tervvariáció elkészülte után (Leonardo da Vinci is készített két modellt) 1490-1500 között fejezték be végre a négyezeti tornyot kupoláját G.A. Amadeo és G.G. Dolcebuono terve alapján.

XVI. század

A 16. század építkezései a négyezeti torony melletti  észak-keleti tornyocska elkészítésével kezdődtek (1507-18). Folytatták az öthajós hosszház építését egészen a két harangtoronyig, de itt meg is állt az építés, mivel útban volt a Hercegi Palota (ma Királyi Palota) egyik szárnya. Ezzel párhuzamosan tovább készültek a dóm szobrai, ornamentális díszei valamint a rajnai és flamand mesterekre bízott , lombard művészek által tervezett ablaküvegek készítése.

S.Carlo Borromeo kori  átalakítások

S. Carlo Borromeo (1565-84) érsekségével és a Trentó-i zsinat által kibocsátott normák életbelépésével a Dóm liturgikus rendje alapvetően megváltozott: megszületik az új presbitérium, a fából készült kórus,  a festett orogonák (XVI.sz. vége), az oldalsó oltárok és a Madonna életének jeleneteivel díszített, kőből faragott szentélyrekeswztő 1620-40 között. A Dómműhely életébe egy igen tevékeny korszak köszönt be, ahol minden művészeti ág érdekelve van: üvegművesek, szobrászok, festők, alapozók, falazók, ötvösmesterek, zenészek, akiket azért alkalaznak, hogy igazi mesterműveket alkossanak.

XVII-XVIII. század

S. Carlo Borromeo  művét unokatestvére, Federigo kardinális fejezte be, aki a Dómműhellyel elkészíttetett két nagy festményciklust is: S. Carlo életéről és csodáiról. Federigoval indulnak meg a homlokzat munkálatai: F.M.Richini elkészíti Pellegrino Pellegrini tervének módosítását – Jelentős fejlődést jelentenek a XVII-XVIII.sz. során megjelenő barokk szobrok, köztük is a legjelentősebbek a Madonna dell’Albero-nak és S. Giovanni Bononak szentelt oltár szobrai. Kilenc új tornyocska készül el, mialatt százával készülnek a tervek a homlokzatra (ld: Carlo Buzzi terve), ami továbbra is befejezetlen marad. Francesco Croce 1765-ben elkezdi a legnagyobb tornyot (a néygezeti torony lezárását), a statika és elegancia mesterművét, aminek munkálatai 1774-ben, a „Madonnina” aranyozott réz szobrának elhelyezésével fejeződnek be.

A Dóm épületének befejezése -XIX-XX. század

Bonaparte Napoleon elrendeli 1807-ben a homlokzat befejezését Amati és Zanoia tervei alapján, ami 1814-re készül el. Felépülnek az utolsó tornyok, a támívek díszítései, majdnem teljesen elkészülnek a szobrok, új ablaküvegeket készítenek rajnai stílusban, igen díszesen kifestve. Habár elkészült, a homlokzat tovább is viták forrása maradt. 1886-88-ban a Dómműhely kiír egy nemzetközi tervpályázatot rá, amit G. Brentano nyer meg egy neogótikus homlokzattervvel. Azonban ez különböző indokok miatt soha nem készül el: 1904-ben lemondanak a kivitelezéséről. 1906-08-ban elhelyezik a L. Pogliaghi tervei alapján készült első bronz ajtót, a középsőt. A többi négyre 1938-ban pályázatot írnak ki, de megvalósításuk a II. Világháború utánra tolódott. 

A XX. század második fele – Restaurálások kora

A II. Világháború után kezdődik a nagy restaurálások és konzerváló munkálatok kora: a háborús sérülések kijavítása, a középső nagytorony és négy kisebb torony statikai megerősítése, a boltozatok és a bordák restaurálása belül, a homlokzat és tartozékainak (szobrok, dízsek, stb) konzevrálása kívül. Elkezdték, és eddig kb a feléig jutottak a tornyok, támívek restaurálásának, 1962-1992 között készültek el az ablakkeretek konzerváló munkálatai. 1981-86 között vált időszerűvé a négyezeti torony 4 pillérének és 21 másodlagos oszlopnak a halaszthatatlan és kényes statikai megerősítése, restaurálása. Hejreállították és használatba vették S. Carlo presbitériumát, így a Dóm egy „új”, a II. Vatikáni zsinat liturgikus normáinak megfelelő ünnepi presbitériummal és ünnepi kápolnával gazdagodott.

A Milánói Dóm homlokzatán a 2003-2004-es évben folytak restaurlási munkálatalok, melyek mára befejeződtek. A Dómműhely ma is működik. 

A homlokzatfelmérés

A felmért homlokzatrészlet a dómhomlokzat jobbszélső (déli) saroktorony három oldala, mintegy 2,20 m magas sávban. Ebben a zónában találhatók a toronyhomlokzat alsó, (sarok- és közép-) lizénákat tartó “szoborsávjának” emberi alakos szobrok felsótestei; profilozott, geometrikus osztó“keretek” ornamentális díszítéssel és a keretekben konzolra helyezett emberi alakos szobrok alsó (deréktól lefelé). A felméréshez “hagyományos” eszközök álltak rendelkezésre: mérőszalag, mérőléc, fényképezőgép, szintező, függő. A helyszínen felmérési során a mérhető, geometrikus elemek és az ismétlődő, szabályos ornamentális díszek kerültek pontos bemérésre a homlokzatszakasz egészén belül. A szobrok és egyéb ornamentális elemek felmérési rajzai fotók, fotókollázsok alapján, átrajzolásssal készültek. A fotóknál “többszörös átfedéssel” (és az így készített fotórészletek összeillesztésével) igyekeztünk kiküszöbölni a lencse torzításából adódó pontatlanságokat. A felmérés során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az állványzat járósíkjai vízszintesek (ennek helyességét libellás szintezezővel elelnőriztük, ami megközelítőleg igazolta a feltevést), ehhez kerültek bemérésre a magassági méretek, valamint, hogy a függőleges homlokzati architektónikus elemek valóban függőlegesek (az ellenőrzés során a “kihajlások2 0,00-0,50 cm közé estek).harmadik feltételezés az volt, hogy a saroktorony sarkai derékszögűek. A homlokzat mélységi tagozódása és hosszirányú méretei így egy referenciaélhez bemérhetőek voltak. Az ilyen módszerrel készült felmérés nem tekinthető tökéletesen pontosnak, nem alkalmas a homlokzat alakhú rekonstruálására. A felmérési rajz célja a homlokzaton előforduló anyagok és degradációk jelőlése. Esetleges tagozat- vagy egyéb elemek cseréje esetén azokról pontos felmérési rajz készítendő!

A homlokzat anyagának felmérése

A felmérés alapjául a geometriai felmérés szolgált. A vizsgált homlokzatrészleten 5 anyagtípust különítettünk el és jelöltünk külön tervlapon: 1. candogliai márvány homlokzatburkolat (metamorf, változatos struktúrájú, kristályos és tömör, igen finomszemcsés anyag, fehér-rózsaszínes alapszínű, helyenként szűrkés árnyalatú márvány) 2. a candogliai márványon belül elkülönítjuk az eredetit az 1973-as restaurálás során kicserélt elemektől. 3. műgyanta alapú pótlások, kiegészítések 4. műgyanta alapú beépítések, integrációk ( a műgyanta alapú integrációt esztétikai-anyagvédő szempontból választották az 1973-as felújítás során, azonban  a rossz kivetelezés miatt töredezik és kipereg.) 3. műgyanta alapú pótlások, kiegészítések 4. műgyanta alapú beépítések, integrációk ( a műgyanta alapú integrációt esztétikai-anyagvédő szempontból választották az 1973-as felújítás során, azonban  a rossz kivetelezés miatt töredezik és kipereg.) 5. fém elemek: galambtüskék, ablakokelőtti fémhálók. A homlokzat helyenként erősen degradálódott, ami nehézzé tette az anyag felismerését.

Anyaghibák, degradációk felmérése

Az anyaghibák, degradációk a homlokzatszakaszon való előfordulásuk  helyének pontos megjelölésével  külön tervlapon lettek feltüntetve. A hibák keletkezésük alapján három fő csoportba sorolhatók: kémiai,- fizikai- és biológiai elváltozások okzta hibák. 

1.Kémiai degradációk

Az anyag kémiai összetétele, szerkezete megváltozik.

A candogliai márvány kálcium-karbonátból (CaCO3) épül fel, a tiszta vízzel szemben ellenálló, a savas esővel szemben nem, ami a következő kémiai elváltozást okozza:

CaCO3 + CO2 + H2O   =  Ca(HCO3)2

CaCO3 + SO3 + 3H2O   =  CaSO4 2H2O + H2O + CO2

A folyamat során gipsz képződik, ami vízben jól oldódik, így az anyag egyes darabjai lemállanak, letörnek. Végül egy redős, lemosódott felület alakul ki. Ha a márvány védett helyen található, akkor az előbbi elváltozások egyes szakaszai után más anyagokkal reakcióba lépve megszilárdulhat.

A vizsgált homlokzatrészleten a következő kémiai eredetű elváltozások találhatók:

_Fekete mállási kéreg (Crosta nera): “A kőanyag felületi elváltozása. Változatos vastagságú, kemény, törékeny, morfológiailag és szín alapján jól megküönböztethető az alatta található rétegektől.  Az alsó, eredeti rétegról spontán is leszakadhat, ami töredezett sérült felületű marad.” (Normal 1/88)

_Patina (Patina): ”A felület természetes elváltozásai, ami az eredeti szín egy árnyalataként, változataként jelenik meg. Az elváltozás mesterséges úton is előidézhető, ez a “Mesterséges patina” (Normal 1/88)

_Hártya (Pellicola): ”Különböző anyagok egymás közötti kohéziójából kialakuló felületi réteg. Nagyon kis vastagságú, könnyen leválik az alsó, eredeti rétegről, ami ezt követően ép marad.”(Normal 1/88)

2. Fizikai degradációk

Fagyás, sókiválás, hőmozgás okozta dilatáció, mechanikai hatások következtében megjelenő elváltozások.

A vizsgált homlokzatrészleten a következő fizikai eredetű elváltozások találhatók

_Leszakadás, leválás (Distacco): “A felületi réteg, szövet folytonosságának a megszakadása, elválása egy rétegen belül illetve az alsó szövetrétegek felé.“ (Normal 1/88)

_Errózió, marásos, kopásos mechanikai errózió (Errosio per abrasione): “A felület anyagának különböző okoból történő elszállítódása, kopása. Az anyagvesztés okai szerint megkülönböztethetünk kaparás,- ütés okozta erróziót (errosio per abrasione) (mechanikai hatás), ill. korróziós erróziót (kémiai vagy biológiai hatás)”  -Errózió (Normal 1/88) Jelen erróziót a korábbi restaurálási munkák okozták (fekete mállási kéreg eltávolítása) 

_Errózió, lemosódás okozta errózió (Erosione per dilavamento): “A felület anyagának különböző okoból történő elszállítódása, kopása. Az anyagvesztés okai szerint megkülönböztethetünk kaparás,- ütés okozta erróziót (mechanikai hatás), korróziós erróziót (kémiai vagy biológiai hatás)”  -Errózió (Normal 1/88) Jelen erróziót az esővíz lemosó hatása és a benne oldott különböző anyagok együttesen  okozták.

_Hiány (Mancanza): ”Egyes részek leesése, hiánya, elvesztése. A kifejezés akkor használatos, amikor  ezen, “hiányként” megjelenő degradációk nem sorolható be a hasonló elváltozások közé.” (Normal 1/88)

_Felületi lerakódás (Deposito superficiale): ”Idegen, levegőből származó anyagok felhalmozódása a felületen, mint például por, humusz, guanó. Változatos vastagságú, és az alsó rétegekkel általában csak csekély mértékben összefüggő és összetapadt.” (Normal 1/88)

_Repedés (Fessurazione): “Elváltozás, ami az anyagban folytonossági hiányaként jelenik meg és feltételezi az egyes részek egymástól való elmozdultságát” (Normal 1/88)

3. Biológiai degradációk

Biológiai degradáció alatt értünk minden élő szervezet okozta elváltozást (makro- mikroflóra, állatok, ember), amik a kövek károsodását, megjelenésének elcsúfítását okozzák. A vizsgált homlokzatszakaszon nem található biológiai eredetű elváltozás, mállás.

Helyreállítási terv

A vizsgált homlokzatrészleten a tervezett 4 beavatkozási típus:

-          Előszilárdítás, megelőző védelem

-          Tisztítás -          Szilárdítás, megerősítés

-          Védelem

1. ELŐSZILÁRDÍTÁS, MEGELŐZŐ VÉDELEM: a jelentős mértékben leromlott állapotú, állagú felületeken szükséges, ahol fennál a veszélye a tisztítás során egyes elemek, darabok, töredékek elvesztésének. Mindig visszafordíthatónak kell lennie.

-          PRC: Előszilárdítás, megelőző védelem “japán papír” használatával, amit a kőfelületre ragasztandó. A tisztítás utána papír eltávolítható, a maradványai letisztítandók. Az eltávolítás során egyúttal a papírral együtt levállnak azok a leggyengébb, legjobban károsodott részek, amiket állaguk miatt mindenképp cserélni kellett volna. 

2. TISZTÍTÁS: Nagyon kényes és visszafordíthatatlan munkafolyamat. Felügyelhetőnek és szelektívnek kell lennie, nem keletkezhet a kő konzerválása szempontjából káros anyag, valamint nem okozhat elváltozást, mikrorepedést, törést vagy erős kopást a tisztított felületen, azaz nem segítheti elő a kőanyag felületének további romlását és porozitásnövekedését. A homlokzat helyreállításához választott tisztítási módszerek:

-          P1: “Száraz tisztítás” gyökérkefével.

-          P2: Tisztítás sűrített levegővel a felületi lerakódások eltávolítására.

-          P3: “Felületi tisztítás”, porlasztott vízzel a felület lágy, könnyű lemosása: a porlasztó egyidejű használatával kis vízcseppekből álló párafelhő nyomás nélkül jut a tisztítandó felületre. Ezt követi egy kémiai tisztítás, ami feloldja a gipszet és az utólag lerakódott kálcitkristályokat.

-          P4: Mechanikai tisztítás kézzel, acélkaparó, spakli stb. segítségével vagy kisebb, könnyen irányítható elektronikus gépekkel, a fekete mállási kéreg eltávolításához.

-          P5: “JOS" tisztítás: Nedves mikrohomok, a nyomás és az irányszög a homlokzat felületi anyagaihoz beállítva. A fekete mállási kéreg, grafiti, por-üledékek mészkiválás stb.  eltávolítására.

3. SZILÁRDÍTÁS, MEGERŐSÍTÉS: visszafordíthatatlan beavatkozás, a kőanyag fizikai- és kémiai tulajdonságainak javítására, elősegítve a környezetből jövő káros hatásokkal szemebeni ellenállást. Növelnie kell a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállást, víztaszító, nem okozhat színelváltozást és kerülhetnek a felületre káros anyagok.

-          C1: Kompatibilis anyaggal történő szilárdítás (ecsettel vagy spray-vel felhordva)

-          C2: Felszívódó anyag használatával történő szilárdítás

-          S1: Pótlások, a repedések, rések kijavítása, candogliai márvány -örlemény és mész alapú habarccsal: hézagok, hiányok kitöltése, a kő felületén jelentkező egyenőtlenségek javítása, hogy megakadájozzuk a víz, agresszív oldatok és a levegőből származő részecskék kő szövetébe való behatolását.

-          I1: Kiegészítés –candogliai márvánnyal: compatibilis anyaggal, ez esetben a kő saját anyagával. 4. VÉDELEM: a védőeljárások célja környezetből származó károsító anyagok és hatások deformáló, rongáló hatását lassítani vagy kiiktatni.

-          PRO: Védőszer, kompatibilis a szilárdító anyaggal, vízlepergető és páraáteresztő. Spray vagy ecsettel felhorható típusú.

A homlokzaton meghatározott különböző anyaghibák, degradációk típusokok szerinti helyreállítása:

1. Fekete mállási kéreg javítása: Kézi, mechanikai tisztítás, főleg az ornamentális, ép részek sérülésének elkerülése végett; lágy lemosás porlasztott vízzel; JOS-tisztítás; újabb “könnyű” lemosás a káros maradványok eltávolítására. A szilárdítás és a védelem a tervlapokon feltüntetettek szerint.

2. Mesterséges patina, hártya és sárga lepedék megszüntetése: Laborelemzés szükséges a beavatkozás megekezdése előtt, a kőanyag esetleges természetes patinásodásának kiszűrése végett. Ebben az esetben, mivel ez a kő egy természetes evolúciója, változása, nem szükséges beavatkozni, a kő érintetlenül hagyható. Ha egy régebbi védőeljárás okozta elszíneződés, mesterséges patina, akkor az előszilárdítás után enyhe lemosással, amennyiben nem elég, JOS-tisztítással kell eltűntetni. A szilárdítás és a védelem a tervlapokon feltüntetettek szerint.

3. Felületi lerakódás megszűntetése: Legelső lépésként  a felületi lerakódások tüntetendők el a kőről “száraz tisztítással” gyökérkefével, ezt követően előszilárdítás és védelem “japán papírral” végül sűrített levegős tisztítás, mivel a lerakódási rétegek nem kapcsolódnak szervesen a kőanyaghoz..

4. Műgyanta alapú kiegészítések, pótlások leválása miatt végzendő javítások: Beavatkozás a tervlapokon feltűntett módon, azzal a kiegészítéssel, hogy az új pótlások, protézisek kompatibilisabb mész és candogliai márvány -örlemény alapú habarccsal készüljenek.

5. Lemosódásos errózió javítása: Ennek a degradációnak a fő oka a csapóeső koptató hatása, így különösen fontos a beavatkozás során a szilárdítás, megerősítés és a vízlepergető/páraáeresztő védőréteg alkalmazása.

6. Marásos, kopásos mechanikai eredetű errózió javítása: Az errózió okai a fekete mállási kérek mechanikai eltávolítása, és kis mértékben a “JOS” tisztítás során előálló maródás, kopás. Beavatkozás és a védelem a tervlapokon feltüntetettek szerint.

7. A candogliai márvány hiányának, töredékességének javítása: Amennyiben hiányoznak egyes ornamentális, díszítőelemek a homlokzatom, meg kell vizsgálni, hogy a hiányt pótoljuk candoglial márványból faragott elemek integrációjával, vagy megőrizve a jelenlegi állapotot csupán konzerválunk és felületvédelemmel látjuk el a sérült részeket. A döntő tényező ebben a kérdésben, hogy “látszik-e alulról”, tehát a sérülés mértéke esztétikai szempontból még elfogadható-e? A vizsgált homlokzatszakaszon túlnyomó részben ez utóbbi kerül alkalmazásra tisztítás után mész alapú habrcskikenés alkalmazasávál. Integráció csak abban az esetben készül (az esztétikai megfontoláson túl), amikor a hiányzó elemek további degradációt, állagromlást idézhetnek elő. 

8. Fúgák anyagának hiánya, töredékességének javítása: A régi javított (1973-as műgyanta alapú habarcsfúgák) és repedés-tömítések javítása, cseréje candogliai márványörlemény adalékanyagú mészhabarccsal.  Minden hézagot és felületi egyenőtlenséget meg kell szűntetni, hogy lecsőkkenjen a lég- és egyéb szennyeződések, valamint agresszív oldatok kőbe való felszívódásának a valószínűsége.

9. Repedések kijavítása: Előszilárdítás “japán papírral” a degradálódott, de még menthető részek védelmére, ezt követően enyhe, vizes lemosás, és megerősítés, a repedések candogliai-márványzúzalékos habarccsal történő kitöltése, legvégül szilárdító anyaggal, illetve az alkalmazott habarccsal kompatibilis védőszer alkalmazása. 

A repedéseket struktúrális, szerkezeti problémák is okozhatják, így ezek okát külön ki kell vizsgálni a további repedések elkerülése végett! 

----- 

Tanulmány a „Történeti anyagok helyreállítása” c. tárgyhoz. BMGE, Műemlékvédelmi Szakmérnöki szak, 2008