Füzér évszázadai - A füzéri vár periodizált tömegrekonstrukciós kísérlete

/Elméleti rekonstrukció: Gál Viktor, Kelemen Bálint Zoltá, Simon Zoltán. Látványterv, animáció, film: Pazirik Informatikai Kft. Készült: 2015-2016. Szöveg: Kelemen Bálint Zoltán/

Hogy nézhetett ki Perényi Péter koronaőr vára, ahol a Magyar Szent Koronát őrizte? Hol lehetett a „Kápolna felett való torony”? Számos ehhez hasonló kérdést tehet fel a kutató, ha a füzéri vár pusztulás előtti állapotán túl a múlt homályába vesző korábbi korszakokkal is foglalkozni kíván.

A Pazirik Informatikai Kft. által a füzéri Felsővár kiállításához készített „Füzér – A regélő vár” című kisfilm kapcsán nyílt először lehetőség a vár eddig nem modellezett, 1400–1623 közötti építési periódusainak számítógépes megjelenítésére. Emellett a korábban már vizsgált korszakok is újra „terítékre kerültek”, mivel a legújabb régészeti eredmények a korábbi, Mehrl Nándorral közösen 2011-ben készített – a VKT 2012/2. számában bemutatott – Árpád-kori és 1676-os állapotra vonatkozó elképzeléseket felülírták.

Az új kisfilmhez a várat 1992–2009 között kutató Simon Zoltán, az ő munkáját 2009-től folytató Gál Viktor régészek és jelen sorok szerzője, Kelemen Bálint Zoltán építész (Közti Zrt.) készített szakmai előkészítő anyagot (3D tömegmodellt minden 1200–1676 közötti építési periódusról), amely alapján a filmkészítők és látványtervezők (Balogh András, Végh Mátyás, Menyhárt Gábor és munkatársaik) elkezdhették munkájukat.

 

Az elméleti rekonstrukció forrása és az ismeretek szintje

A füzéri vár mára jelentős mértékben kiépült, az eredeti rom – mint legfontosabb információforrás – teljesen átalakult. E miatt elsődleges forrásértékkel Lux Géza 1935-ös kaputorony felmérése, a Lux-féle helyreállításokat (kápolna és kaputorony) nem számítva az érintetlen romot ábrázoló 1992-es FIMŰV felmérési rajz, a kiépítések előtti archív fotók és ábrázolások, valamint a régészeti dokumentációk bírnak. A várról a 17. századtól készített inventáriumok jó kiegészítői a régészeti ismeretanyagnak.

Az elpusztult részleteknél törekedtünk arra, hogy a modellbe a lehető legtöbb logikus,- és a legkevesebb totális hipotézis és analógia épüljön be úgy, hogy azok ellentmondás-mentesen illeszkedjenek az elsődleges forrásértékű adatokhoz. Az analógiák körét elsősorban a vár területén fellehető hasonló elemek köre, majd a birtokos család egyéb építkezései és a szűkebb régió jellemző megoldásai adták. (Ennél „tágabb” analógiakör már könnyen félrevezető lehet.) A legtöbb bizonytalanságot hordozó totális hipotézishez csak végső esetben nyúltunk – főleg az Árpád-kor modellezése és a valósághű megjelenést adó látványtervezés során –, hiszen a nagyközönségnek készülő filmben nem lehettek „fekete foltok”.

Az Alsóvárból biztosan ismertnek a 16. századi várfal teljes nyomvonala, az Árpád-kori fa palánk nyomvonalának egy szakasza, a különböző korokból származó kültéri kemencék és épületek (istállók, pincék, darabontház) helye, a várkapu kőkerete, illetve az inventáriumok alapján a 17. századi épületek funkciója és anyaga tekinthető. Az épületek tömegformája a nagyfokú lepusztultság miatt már csak logikus hipotézis és analógiák alapján szerkeszthető, több változat is elképzelhető.

A Felsővárba vezető egykori fa lépcső, az inventáriumok „Grádicsának” nyomvonala és anyaga ismert. A leírásokban nem említett felvonóra csak a grádics mellett húzódó faragott sziklafelszínből következtethetünk, elméleti rekonstrukciója már csak analógiák és totális hipotézisek alapján kísérelhető meg.

A Felsővárból a kőfalak nyomvonalán, anyagán, vakolatfoltokon, számos szétszóródott, és néhány „in situ” faragott kőelemen, valamint a helyiségek 17. századi funkcióján és helyén túl ismert sok, a térbeli dimenziók meghatározását segítő magassági adat is (kápolna, kaputorony, konyha feletti 16. századi gyilokjáró stb. járószintjei, gerendafészkei), amelyek alapján a hiányzó emeleti helyiségek padlóvonalának a meghatározása már megkísérelhető.

Az elpusztult nyílások helyét a várleltárak, a 19. századi várábrázolások, illetve általános szerkesztési szabályok alapján kíséreltük meghatározni, amihez Kovács István kőrestaurátor (aki a filmhez a nyíláskeret rekonstrukciókat is készítette), Buzás Gergely régész, művészettörténész és Lukács Zsófia belsőépítész tett értékes észrevételeket.

A legtöbb bizonytalanságot a magasan fekvő objektumok – a tetők, illetve az 1623 után már nem említett „kápolna, kapu, és virágoskert felett való torony” – rekonstrukciója hordozza magában.

A 17. század előtti periódusokhoz várleltárak nem ismertek, ezeknél már csak a régészeti megfigyelésekre, analógiákra és logikus hipotézisekre hagyatkozhattunk. Alapvető fontosságú volt az egyes periódusok átépülése közötti kapcsolatok feltárása, Füzér évszázadai miszerint hozzáépítés (toldás) vagy teljes újjáépítés/ átépítés történt-e? E miatt egy bizonytalan objektumot több változatban és nem csak egy periódus kapcsán vizsgáltunk, hanem a vár teljes életciklusára vetítve igyekeztünk róla képet alkotni.

 

Füzér évszázadai

Kb. 1200-1400-ig: A tatárjárás előtt épült vár első ismert birtokosa a Kompolt nembeli “vak” Andronicus mester, majd II. András király, Rosd nembeli Mihály comes – aki megvédi a várat IV. Béla király seregeitől –, és feltehetően Aba Amadé is birtokolja. Az Anjou-korban, a 14. század végéig újra királyi vár.

A fa palánkkal védett Alsóvár területén istállók és kemencék álltak, a Felsővárba vezető fa grádics már ekkor is létezhetett.

A Felsővár kő várfalból és kő palotából állt, a palota előtt ciszterna volt, az udvaron kemencék álltak, de további fa épületek is feltételezhetők a kapu környékén. Az Árpád-kori várfal minimális magassága az északi várfal falmagjánál volt vizsgálható. A fal tetején már ekkor is gyilokjáró futhatott körbe. A palota kapcsán kérdéses, hogy az udvarba beálló épületrész torony volt-e? A torony tisztán kőből, vagy részben fából épült és mikor bontották vissza? Esetleg egy továbbélő, a később „kápolna feletti toronyként” említett épületrésszel van dolgunk? A kőfal viszonylag csekély vastagsága alapján a torony legfeljebb az első emelet fölötti födéméig lehetett kő, a fölött fa felépítmény képzelhető el. A felsővári tetőknél fazsindely fedés képzelhető el.

1400–1500: Luxemburgi Zsigmond 1389-ben a terebesi Perényi családnak adományozza Füzért, akik egészen 1567-ig birtokolják azt. Hozzájuk köthetők a vár jelentősebb építkezései. Hunyadi Mátyás hadvezére, Lábatlani András 1483-ban foglalhatta el a várat rövid időre.

A teljes Árpád-kori palotát (valószínűleg a toronynak feltételezett épületrészt is) visszabontják a pince fölötti födémig. A régi falakon felépül a reprezentatív helyiségeket is tartalmazó új palota, amihez poligonális szentélyű várkápolnát építenek. A palotából számos ablak- és ajtónyílás kőeleme ismert. A fő jellegében nyeregtetős fedélszék az alaprajzhoz igazodóan a szélesebb épületrész fölött magasabb lehetett. A ciszterna melletti kutat legkorábban ekkor áshatták ki.

Az Alsóvárban a kapuvédő fa torony – amely a későbbi szárazárok területére eshetett – totális hipotézis, feltételezve azt, hogy ezt a várrészt is fejlesztik.

1500–1530: Perényi Péter koronaőr 1526 novemberétől 1527 októberéig itt őrizte a Magyar Szent Koronát, 1529-ben Szapolyai hada felégeti az alsóvári istállókat.

A Felsővárban felépül az észak-nyugati palotaszárny, a régi kápolna helyén az új, későgótikus várkápolna, a felvonóhidas kaputorony és a gazdasági épületszárny. Legkorábban ekkor jelenhetett meg az 1623 után elbontott „virágoskert,- és a kapu feletti torony”, illetve a „kápolna feletti torony” is, hacsak ez utóbbi nem az Árpád-kori feltételezett torony „továbbélése” volt. Valószínűbb, hogy a „kapu- és a kápolna feletti torony” egy később visszabontott felső (kő vagy fa) szint lehetett a kapu, illetve a kápolna felett, a „virágoskert feletti torony” a későbbi virágoskert közelében keresendő.

Az Alsóvárban új kültéri tüzelőhely létesül.

1530–1540: Perényi Péter 1533-ban Szapolyai király pártjára áll és elkezdi a családi kincstár új őrzőhelyének, Füzérnek a megerősítését.

Az Alsóvárat szárazárokkal és felvonóhíddal megerősített kőfallal építik újjá. A kaputorony felső szintje az öntőerkélyt tartó konzolkövek kialakítása és a fal karcsúsága miatt – a korábbi elképzelésünktől eltérően – fa felépítményű lehetett. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a darabontházhoz csatlakozó istállók egyszerre, vagy, ahogy feltételezzük, több periódusban épültek-e fel?

A Felsővárban elkészül a virágoskert és annak tornáca, elkezdődik a felvonóhidas kapuvédő bástya építése Alessandro Vedani tervei szerint.

1540-1560: Szapolyai János halála után Perényi Péter 1542-ben Ferdinándhoz pártol, de a bizalmatlan király fogságba veti, ahonnan csak röviddel halála előtt szabadul. A megkezdett munkákat fia, Perényi Gábor folytatja.

A kapuvédő bástya építése átnyúlhatott erre a korszakra is, végleges magasságát az ekkor felmagasított konyha melletti várfallal együtt nyerhette el. A gazdasági épületszárny a virágoskert felé újabb traktussal bővül.

Az Alsóvár várfalának sarka megrepedt, ezért megerősítésként egy sarokpillért készítenek.

1560-1623: A várban 1563-ban hitvitát tartottak. Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után az ecsedi Báthoryak a vár urai. Báthory Erzsébet gyermekei közül Füzért – miközben Homonnai 1613-ban sikertelenül próbálja elfoglalni a várat – 1614-ben végül Nádasdy Pál kapja.

1560 körül korszerűsítik a Felsővár délkeleti várfalát, a nyugati sziklaplatón pedig új védmű épül. Ekkora tehető az északnyugati palota reneszánsz ablakainak elhelyezése, a Deákház emeletráépítése és árnyékszék-tornyának építése.

Az Alsóvárban a vár végén felépül az ún. Gerendás-pince és az udvaron egy kő alapozású fa épület.

1623–1676: Bethlen Gábor 1626-ban rövid időre elfoglalja Füzért. Az 1633-tól birtokos Nádasdy Ferencet és a vár utolsó bérlőjét, Bónis Ferencet a Wesselényi-féle szervezkedés kapcsán fej- és jószágvesztésre ítélték, a Kincstár a várat 1670-ben lefoglalja, amit a bujdosók 1672-ben sikertelenül ostromolnak. Strassoldo kassai kapitány a várat – hogy az ne jusson a felkelők kezére – 1676-ban felgyújtatja.

A Nádasdy-korszak alatt a Felsővárban a délkeleti fal belső oldalán földtöltés készül, a kapuvédő bástya belsejét betömik, a kaputornyot (a kápolnaés a virágoskert felett való toronnyal együtt) visszabontják. Új kútfelvonó-szerkezet, loggia és zsindelyfedés készül, de valószínűleg a palotaszárnyak tetőszerkezetét is felújították. A virágoskertben ekkor már csak egy eperfa állt, az alsóvári épületek pedig már igen rossz állapotban voltak.

1676–1992: A rom a Károlyiak birtokába kerül, a 20. század közepétől állami tulajdon.

Kezdetben a köveket széthordják, majd 1934-36-ban kisebb állagmegóvás történik Lux Géza tervei alapján a várkápolnán és a kaputornyon.

Az Alsóvár területét lassan visszahódítja a természet.

1992–2013: A Felsővárban 1992-től rendszeres ásatások, majd részleges állagmegóvások, helyreállítások kezdődnek. 2003-ben elkezdődik az Alsóvár feltárása.

A Felsővárban Oltai Péter tervei szerint lefedik a kápolnát, helyreállítják a kaputornyot, a konyhát és sütőházat, megtörténik a kapuvédő bástya részleges helyreállítása és számos falszakasz konzerválása.

A feltárások újra napvilágra hozták az elfeledett Alsóvár falait.

2013–2016: Az MNV Zrt. támogatásával, Füzér Község Önkormányzata kezdeményezésével megkezdődött a volumenében a 16–17. századi építkezésekkel vetekedő helyreállítások kivitelezése.

Rudolf Mihály DLA tervei szerint felépül a Felsővár nyugati fele, Skardelli György és Kelemen Bálint Zoltán a középkori falakon rekonstruktív elemeket is tartalmazó kortárs megjelenésű Alsóvárat tervez (Ld.: „A füzéri Alsóvár kiépítése” c. tanulmány). A várhegy körül Radványi György DLA tervei szerint Sziklagyep Látogató Ösvény épül.

 

A látványvilág háttere

Az 1676 előtti korszakok animáció formájában, a későbbi periódusok archív fotókon és videókon jelennek meg a kisfilmben. Az animáció alapját adó „szakmai modell” részletekkel (pl. nyíláskeretek), illetve textúrával történő kiegészítése elengedhetetlenül fontos volt ahhoz, hogy füzér 12 percbe sűrített mintegy 8 évszázada bárki számára könnyen érthető legyen.

 

A képek szerzői:

Látványtervek, légifotó: Pazirik Informatikai Kft.

Elméleti rekonstrukció, szakmai modell: Gál Viktor, Kelemen Bálint Zoltán, Simon Zoltán

-----

Kézirat. A cikk megjelent: Kelemen Bálint Zoltán: Füzér évszázadai - A füzéri vár periodizált tömegrekonstrukciós kísérlete. In.: Várak, Kastélyok, Templomok Évkönyv, 2016. 12-16.

A "Füzér - A regélő vár" című építéstörténeti kisfilm előzetese itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Gou2JpfE7UU